Tarisznyás Márton
feleségével és szüleivel
|
Az örmény származású Tarisznyások a XVII. század végén telepedtek le a Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóson és Ditróban. "Örmény foglalkozásokat" űzve kisiparosok és kiskereskedők voltak. A Tarisznyás család egy másik ágának leszármazottai ma is élnek Szamosújváron.
Tarisznyás Márton családjában többen is értelmiségi pályát választottak, édesapja, idősebb dr. Tarisznyás Márton (1886-1961) jogot végzett, egy darabig tisztviselőként dolgozott, de később, az 1920-as években a rossz anyagi körülmények miatt bátyja üzletébe állt be segédnek. A Tarisznyás család másik sarja, anyai ágon, Tarisznyás Gerő (1891-1952), szintén jogi pályára lép, aki Paks főjegyzőjévé vált. A Rákosi-rendszer idején azonban a koncepciós Rajk-per ítélet nélküli ártatlan áldozatává vált, és rabkórházban halt meg. Tarisznyás Gerő jeltelen sírban nyugszik, a 298-as parcellában, Budapesten. Ifjabb Tarisznyás Mártont a családban Gerőnek is szólították, ami a nagyapa és a keresztapa iránti tiszteletről és megbecsülésről tanuskodik.
Tarisznyás Márton édesapja,
id. Tarisznyás Márton (1905)
|
Tarisznyás Márton édesanyja, szül. Tarisznyás Lujza (1890-1962) egy másik Tarisznyás család leszármazottja, aki 1925-ben ment férjhez a jogász Tarisznyás Mártonhoz. Érdekes jelenség az, hogy mindkét Tarisznyás család anyai ágon a szintén örmény származású Sáska családból ered.
Tarisznyás Márton 1959-ben |
1933-ban a Tarisznyás család anyagi okok miatt Gyergyószentmiklósra költözik. Az ifjú Tarisznyás Márton (1927-1980) itt kezdi el tanulmányait, 1935-ben, a római katolikus elemi iskolában.
Az egyetemi tanulmányok befejezése után Tarisznyás Mártonnak nem sokáig adatott meg a lehetőség, hogy szabadon dolgozhasson, mivel 1952-ben letartóztatják, és közrend elleni felbujtás vádjával ötéves börtönbüntetésre ítélik. Letartóztatásának körülményei mai napig ismeretlenek. Börtönbüntetéséből három évet töltött le, Dobrudzsában, kényszermunkával.
Baráti körben Karácsony
Jánossal és nejével, Lázár
Alfréddal és neével
|
Szabadulása után hazatér, ideiglenesen történelem-katedrát kap Gyergyótekerőpatakon. Egy év után a Gyergyószentmiklósi Rajoni Néptanács kinevezi múzeológusnak, a frissen megalakult Gyergyói Múzeumba. Ebben az időszakban ismerte meg jövendőbeli feleségét, Gáll Juliánnát, akit 1959. őszén vett feleségül.
Tarisznyás Márton és neje,
1963-ban, Predeálon |
Tarisznyás Juliánna (1930-2003) rövid ideig tisztviselőként dolgozott, majd állását otthagyva, háziasszonyként, rövidlátásban szenvedő férjének kutatómunkájában segédkezik. Gyakran utaztak együtt múzeumokba, levéltárakba, ahol, megosztva a munkát, "Juckó néni" másolta a latin szövegeket, régi írásokat. Bevallása szerint: "nemcsak gépelgettem, a kutatómunkában is részt vettem. Éppen olyan belépőm volt a múzeumokba, levéltárakba, mint neki... Ha valami kényesebb probléma adódott, mindig kikérte a véleményemet... Ezért tudtam segíteni a szerkesztésben is, amikor a könyv két évvel halála után kiadásra került. " Az özvegy "Juckó néni" férje halála után is gondosan, hozzáértően próbálta rendszerezni a kutató kéziratait, jegyzeteit, és kisebb tanulmányok megjelentetését is lehetővé tette, a tíz tanulmányt tartalmazó könyv kiadása mellett.
Tarisznyás Márton és özvegye egy életen át a kutatásnak és tudományos munkának szentelte mindennapjait, sok kutató kollégával, baráttal tartva kapcsolatot, közöttük családi barátként a festőművész Karácsony Jánossal és nejével, a kolozsvári dr. Kós Károly néprajzkutatóval, a grafikus Gy. Szabó Bélával, a szobrász Szervátiusz Jenővel.
Tarisznyás Márton családjában nem születtek utódok, szellemi hagyatékát, munkásságát és emlékét az általa létrehozott Gyergyói Múzeum őrzi, ápolja.
|
