| A pricskei vám régészeti kutatása |
|
|
| 2010. július 12. hétfő 11:18 | |
|
A pricskei vám Gyergyószentmilóstól kb. 12 km-re északra a hegyekben helyezkedik el. (Demjén Andrea)
Az írott források a középkortól kezdve folyamatosan említik a vámot (1606, 1607, 1614), de ennek szerkezetéről és működéséről nincsenek információink. Az írott források alapján a fejedelemségkorban, majd később az osztrák fennhatóság idején is a szárhegyi Lázár család tulajdonát képezte. Az 1700-as évektől kezdődően jelentősen megszaporodnak az írásos emlékek a vámról: pl. peres iratok a vám birtoklásáról, a vámossal kapcsolatos problémák, a vesztegzárral kapcsolatos intézkedések, a heti szentmise tartására vonatkozó határozatok stb. A levéltári dokumentumok szerint a határ előretolásával, valamikor az 1800-as évek elején, a pricskei vámot fokozatosan Tölgyesre költöztették. 2009 nyarán a pricskei vám területén végzett régészeti kutatás alkalmával két épületet tártunk részlegesen. Az első épület egy négyzet alaprajzú, 5,36 x 4,60 m belterületű szobából, valamint egy a déli részén nyitott (mérete: 5,70 x 4,60 m) helyiségből állt (feltételezhetően kocsiszín vagy csűr lehetett). Az épület alapozását lapos szienittömbökből, felmenő falait viszont gerendából rakták. A másik kétosztatú épületet nagy kőtömbökből és tégladarabokból építették. A ház belsejében mindkét helyiségben egy-egy kemencét tártunk fel. A keleti helyiségben levő téglából épített fűtőkemencét a ház déli falához valamint a nyugati válaszfalhoz csatolták (kemence méretei: 2,12 x 1,23 m). A nyugati helyiségben elhelyezkedő sütőkemence az épület déli falához csatlakozott (kemence méretei: 1,73 x 1,23 m). A kemence keleti és nyugati oldalait téglából rakták, az északi részen a tégla mellett, a sarkokat egy-egy nagy kő képezte, további, viszonylag apróbb köveket figyeltünk meg a kemence alapozásánál. A kemence külső részei gondosan voltak kiképezve, a keleti oldalán még tapasztás nyomait is megfigyeltük. Ebben a helyiségben a felület teljes egészét kitöltötte a téglából kiképzett, a keleti részen teljesen elfeketedett, kormos padló. Az építési technika és a leletanyag alapján az általunk kutatott épületek az osztrákok idejében, az 1700-as években épültek. A fejedelemségkori forrásokban említett vámház nyomát egyelőre nem találtuk meg. Az eljövendő kutatások egyik fő célja a korábbi, fejedelemségkori periódus épületeinek a beazonosítása lenne. A kutatás folyamán 18. századi kerámiát és kályhacsempéket, fémtárgyakat, csontgombot, kovaköves puska kovakövét valamint egy veretet találtunk. 2010-ben a kutatást kiterjesztettük a vám többi épületére és az azokat körülvevő palánkrendszerre. A palánk vagy kerítés nyomát nem találtuk meg az általunk feltételezett helyen, ami arra utal, hogy a vám jóval nagyobb területen helyezkedett el, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Két újabb lakóépület feltárását kezdtük el. A lakóépületek a tavalyiéhoz hasonló alaprajzi elgondolás alapján készültek, sőt a kétosztatú kőépületek belső elrendezése is sok hasonlóságot mutatott. A kétosztatú ház belsejében, mindkét helyiségben egy-egy kemencét tártunk fel. A járószintet az egyik szobában hajópadló, a másikban téglapadló képezte. Az egyik lakóépület déli oldalán egy melléképületnek a maradványait valamint egy latrinát tártunk fel. A latrinából 18. századi edények, üvegpohár és üvegpalackok kerültek elő. A leltanyag (kályhacsempe, kerámia, üveg és fémtárgyak) alapján a vám a 18. században élte virágkorát. A vám kutatása mellett, a Communitas Alapítvány támogatásával elkészült a Pricske csúcson levő erődítmény szintvonalas sztereo 70-es rendszerben való topográfiai felmérése, valamint az erődítmény és a vám háromdimenziós terepmodellje. A kutatást támogatta: Hargita Megye Tanácsa, Communitas Alapítvány, Pro Múzeum Egyesület |



















