| Gyergyó ünneplőben - népviseletkiállítás |
|
|
Expozitii de baza
Gyergyó ünneplőben - népviseletkiállítás | Informatii utile |
|---|
|
Adresa: Str. Rákóczi Ferenc Nr. 1.
535500 Gheorgheni
Jud. Harghita Tel./Fax: 0266-365.229 e-mail: Aceasta adresa e-mail este protejata impotriva spamului, JavaScript trebuie activat pentru a putea vizualiza pagina. Orar de vara (1. mai - 15. oct): Luni: inchis
Marti-vineri: 9-17
Sambata-duminica: 10-17
Orar iarna (okt. 16. - ápr. 30.): Luni: inchis
Marti-vineri: 9-17
Sambata-duminica: numai cu anunt preliminar.
Pret bilet de intrare:
4 RON - adulti
2 RON - copii
Ghidaj:
15 RON
|
| Gyergyó ünneplőben - népviseletkiállítás |
|
|
| kedd, 12 február 2008 | |||||||||||||||||||||||||||||||
A 2005. év folyamán határoztuk el, hogy meglévő
népviselet-gyűjteményünket bővítjük, és a múzeum anyagi körülményeihez
képest újszerű, látványos formában kiállítjuk.
A kiállítás látványterve és a gipszből készült élethű bábuk Baróti Hunor képzőművész munkáját dicsérik. Jelentős szakmai támogatást köszönhetünk Gálné Kovács Irma néprajzkutatónak, munkánkat ugyanakkor számos más személy is segítette. Az ünnepélyes megnyitóra 2006. december 6-án, a Szent Miklós napi búcsú (és egyben Gyergyószentmiklós város ünnepnapja) alkalmával került sor. A gyűjtés és a kiállítás anyagi költségeihez a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tetemes összeggel járult hozzá, a támogatást ezúton is köszönjük.
A gyergyói székely viselet
Férfi viselet
Azt tartják róla, hogy eredetileg katonai viselet volt. A zsinórozás színéről különböztették meg, hogy melyik katonai egységhez tartozott. Az alfalviak zsinórozása fekete volt, s a mai napig is a székely harisnyát fekete zsinórral díszítik. Búzás Gerő gyergyóalfalvi plébános az 1937-ben megjelent Hargitai lélektorony című könyvében a férfiak fényes fekete csizmájáról és egyesek briccses (vagy priccses) nadrágjáról szól. Az asszonyok a férfiaknak gyapjúból egész rend ruhát is szőttek négyesen, és megványoltatták. Ha téli ruhát varrattak belőle, az ujjast báránybőrrel kibéleltették, hogy jó meleg legyen. Mások csak bélést tetettek bele. Hétköznap egyesek bakancsot is hordtak. Az erdőlésre főleg télen legalkalmasabb volt a bocskor, mert azt nagyon szorosan lábra tekerhették, és nem ment bele a hó. 1953-ban, amikor Gyergyócsomafalvára jöttem, az Akadán utcában lakott olyan öreg ember, aki a mindennapi viseletben a székely harisnya mellé a bocskort viselte. Volt olyan is, aki tornacipővel társította nyáron.
Női viselet
Sokkal változatosabb és színesebb, mint a férfi viselet. Az évszázadok rárakták, ráakumulálták a különböző elemeket. Rendszerint inkább a női viseleten keresztül különböztették meg az egyes községek, tájegységek viseletét. A hagyományok azt igazolják, hogy a Gyergyói-medencében a rokolya (szoknya) csíkos szőttes volt. Tarisznyás Márton gyergyószentmiklósi múzeumigazgató megbízásából 1963-ban Vámszer Gézával Gyergyócsomafalván felleltároztuk a Páll Jánosék háztáji gazdaságát, életszerét. Régi szokás volt, hogy attól függően, hogy a lány milyen gazdag volt, 6-tól 18 darab rokolyát vitt magával férjhez. Jula néninél 21 darabot számoltunk össze. Ez a gyűjtemény, ahogy Jula néni meghatározta, azt igazolta, hogy a legszélesebb táblás csíkos rokolya a remetei volt, utána következett az alfalvi. A legkeskenyebb táblás a csomafalvi volt.
Van ismeretünk fejtős rokolyáról Malonyai Dezső: A magyar nép művészete III. kötetéből (1905). Itt mutatja be a gyergyóalfalvi Simó Anna házát, az 1930-as években kiadott képeslapokról. Az ezer székely leány ünnepségről Dr. Domokos Pál Péter a Gyergyói-medencében a legszebb csíkos viseletnek a gyergyóújfalvit tartotta. Volt olyan időszak is, hogy az egész medencében egységes volt a viselet. A mellény és a kötény is, mint napjainkban a gyergyóújfalvié, egy időben csíkos volt, akár a rokolya, csak keskenyebb táblásan.
Ez a változás az elkészítésimódban hozott be újat: kezdték lerakottan megvarrni. Az asszonyoknak a feketére, a lányoknak a pirosra. A rakás kiküszöbölte a fekete bársony szalagot a rokolya aljáról (ez jó is volt, mert nem lehetett kapni), s helyettesítették egy keskeny piros szalaggal. Nem lehetett kapni a koptatót sem, s így lassan az is lemaradt a viselet aljáról.
A csomafalvi mellény fekete, hímzett, a hímzés: kis csokrok, piros tulipán, fehér gyöngyvirág, zöld levél között. A mellényen az asszonyoknak a zsinórozása zöld, a leányoké pedig piros. Ez is egy helyi sajátosság volt. A mellény összetűzését rejtett kapcsolással oldották meg. A plátkára sűrűn fehér gombokat varrtak fel fekete cérnával, tyúklábason. A mellény hátára alul középen fehér gombokból fekete cérnával egy V betűt varrnak. Ez is a gyergyói sajátosságok közé tartozik.
Ugyancsak a Gyergyói-medence sajátosságaként könyvelhetjük el, hogy a
rokolya és a mellény között nem volt szabad az ingnek kilátszania.
Ezért a rokolyára úgynevezett hámistrangot varrtak, amelyet a vállakra
az ing alá felhúzattak, s ez tartotta a rokolyát, hogy ne csússzon le.
Régebb a rokolya aljára koptatónak kefezsinórt varrtak. Buzás Gerő
szerint a gyergyóalfalvi lányok egy időben a viseletben hordták a piros
pruszlikot (mellényt) a piros csizmával. A kiegészítő a lányoknál a
piros szalag és a gyöngy, az asszonyoknál a gyöngy volt. A lábbeli a
régi szokás szerint minden évszakban a csizma volt.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||