| Gyergyóalfalu: római-katolikus templom |
|
|
| hétfő, 12 július 2010 | |
|
A Gyergyói-medencéből az 1332-34-es pápai tizedjegyzékben egyetlen község sincsen pontosan megjelölve, csak három pap nevének említésvel a „Georgio” és a „Gorgio” név szerepel. Feltételezhető, hogy három egymáshoz közel fekvő, de egy egyházközséget alkotó faluról van szó, ezek: Szentmiklós, Szárhegy és Alfalu. (Demjén Andrea)
A tornyon levő táblák szerint az alsó szintet 1213-ban építették, a torony középső szintjét a befalazott négy gótikus ablak alapján a 15-16. században magasították, míg a legfelső részt a felirat szerint 1782-ben építették barokk stílusban. 2009. nyarán végzett geofizikai kutatások kimutatták a templomon kívűl a korábbi kerítőfal maradványait, valamint a templom északi részén, az 1933-ban épített mellékszárnyban egy boltozott kripta maradványait. Az alfalvi templom tornyában, a kőkeretes kapu előtti területen 2010 április 26 és május 7 között folytattunk régészeti kutatást. A kutatás célja a kőkeretes kapu restaurálását megelőzően, annak lábazatának és küszöbkövének megkeresése, valamint annak tisztázása, hogy a kőkeret eredeti helyén van, vagy pedig másdodlagosan építették át ide. A rövid időtartamú régészeti kutatás jelentős eredményeket szolgáltatott. Már az első napokban kibontottuk a küszöbköveket, amelyek két külön darabból voltak kiképezve (általában ezeket egy kőből készítették). A két részből összerakott küszöbkő, a lábazati kő hiánya valamint az, hogy a külső keretet a torony keleti falára rakták rá nyilvánvalóvá tette, hogy a kőkereteket a korábbi templom egy másik részéről építették át ide, egyszóval nincs eredeti helyén. A kutatott részen 12 középkori valamint egy újkori sírt tártunk fel. A feltárt temetőrészlet fontos információkat nyújtott a torony építésére vonatkozóan. Öt koporsós és két koporsó nélküli temetkezést a torony keleti és déli falának alapozásakor részben bolygattak, ami azt jelenti, hogy a torony építésekor itt már temető volt. Jelen ismereteink alapján tudjuk azt, hogy a koporsóba való temetkezést már a 15. században gyakorolták. Ennek alapján feltételezhető, hogy a torony a 15. század végén épülhetett, de ennek alátámasztására karbonizotópos, úgynevezett C14-es vizsgálatra van szükség. A kis felületen kutatott temetőről egyelőre nem lehet következtetéseket levonni a korabeli temetkezési szokásokról, ehhez további kutatásokra van szükség. |















