| Miniatűr történelem - ólomkatonák ostromolták meg a múzeumot |
|
|
| csütörtök, 13 május 2010 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Miniatűr történelem az őskortól az 1848-1849-es szabadságharcig címmel ólomkatona-kiállítás nyílt május 19-én, szerdán 17.00 órakor a Tarisznyás Márton Múzeumban. A Homoki Gyula kézi festésű ólomkatona-gyűjteményét tekintheti meg a közönség július 20-ig. Nemcsak vitrinekben, hanem „harc közben is“, hiszen a megformált alakok történelmünk híresebb csatáit is bemutatják, reprodukálják. A megnyitót követően a meghirdetett rajzpályázat jutalmazására/értékelésére is sor került (240 rajz közül húsz nyertes pályázat készítője vihetett haza ólomkatonát), majd a gyerekek múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehettek rész: ólomkatona-festés és terepasztalos stratégiai játék tette érdekessé az eseményt. 
Kati fotói a megnyitóról:
Lovász fotói:
Homoki Gyula a kiállításról: A modellfigurák gyűjtése napjainkban újra reneszánszát éli Magyarországon. Az emberek egy jelentős része újdonságnak tartja, holott az ólomkatona szóról szinte mindenkinek eszébe jut apáink, nagyapáink azóta legendássá vált játék katona készlete. A mai modellfigurák távoli ősei az egyiptomi és római sírok leletei közül kerültek napvilágra, de ide sorolható a kínai császárok híres agyaghadserege is. Az ókortól napjainkig végig kimutatható a különböző anyagokból készített katona- (vagy éppen civil-) figurák jelenléte, melyek részben gyermekjáték céljára szolgáltak. Sok esetben, különösen a kezdeti korszakokban, kimutatható a kultikus felhasználás is. A másik jelentősebb felhasználási kör (már az ókortól kezdődően), a katonai vezetés körében új alakzatok kitalálásához, illetve oktatáshoz, továbbá ütközetek modellezéséhez használt figurák. Érdekes példa a felhasználási módok keveredésére az egyik leghíresebb figuragyűjtemény. Ezt a 117 darabból álló, aranyból készült készletet Napóleon ajándékozta fiának 1812-ben. A XVIII. században német területen hatalmas áttörés bontakozott ki. Egyes műhelyek nagy mennyiségben és viszonylag olcsó áron jelentettek meg lapos, kb. 3-4 cm méretű figurákat ónból, illetve különböző ón-ólom ötvözetekből, gyermekjátékként. A kisebb anyagköltség és a nagy témagazdagság alapozta meg a lapos figuráknak a német nyelvterületen ma is tapasztalható óriási népszerűségét. Angol és francia területeken, de gyakorlatilag Magyarországon is az úgynevezett „plasztikus”(tehát nem lapos) figurák a népszerűbbek. Jóval drágábbak mint a lapos társaik, de ezek egyedi figuraként jobban érvényesülnek. A modell figurák sokféle anyagból készülhetnek. Máig legnépszerűbb alapanyag a hagyományos ón és annak az ólommal, illetve egyéb fémekkel ötvözött változatai, de találkozhatunk alumíniumötvözetekből, kartonból, papírmaséból, fából, porcelánból és napjainkban különböző műanyagokból készült katonákkal is. A közel 2000 modellfigurát felvonultató kiállítás átfogó képet ad az őskortól az 1848-49-es szabadságharcig terjedő időszak katonáinak viseletéről, fegyvereiről, hadviselési szokásairól, természetesen a teljesség igénye nélkül. Történelmi hűséggel kifestett figurák mutatják be a hazai és az ellenséges hadseregek katonáit és azok felszerelését. Így többek között bemutatásra kerülnek: mamutra vadászó ősemberek, athéni görög hopliták, római légiósok, dák harcosok, hun lovasok, középkori lovagok és Mátyás király „Fekete sereg”-ének vitézei, az Erdélyi Fejedelemség katonái, kuruc és labanc harcosok, valamint az 1848-49-es szabadságharc szembenálló hadseregei. Célom, hogy a bemutatott történelmi egyenruhákba „öltöztetett” figurákkal,szemlélte-tő anyagot biztosítsak az általános- és középiskolai történelemoktatáshoz. Sajátos „munkamegosztás” érvényesül a kiállított figurák között, amikor a nagyobb méretűek lehetővé teszik az egyenruha finom részleteinek tanulmányozását, a kisebb típusok pedig, hadrendbe állítva, sok esetben, dinamikus csatajelenetekben mutatják be az adott kor hadművészeti szokásait. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
